Fővárosi Énekkar (és) Barátai Egyesület

beszámoló 2014-16

 

Az Egyesület 2013-as megalakulásakor tartottuk az utolsó beszámoló közgyűlésünket. Azóta három év telt el. Ez alatt a 2014-es és 2015-ös években majdnem tíz közgyűlésünk volt (tulajdonképpen negyedévenként) melyeken a Fővárosi Törvényszék által kért alapszabály módosításokról volt szó és beszámoltunk az éppen elutasított pályázatainkról, továbbá a Fővárosi Önkormányzat támogatásának aktuális helyzetéről. Eredményekről alig-alig eshetett szó, hiszen a támogatások késve, nagy nehézségek árán érkeztek, kiadásaink viszont folyamatosan voltak, hiszen a próbateremért az elmúlt négy évben folyamatosan fizetnünk kellett.

 

2015. december 15. óta illetve 2016. január 15. óta abba a szerencsés helyzetbe kerültünk, hogy végre nem a Fővárosi Törvényszék határozza meg a közgyűlés napirendjét! Az a szerencsés helyzet állt elő, hogy van is miről beszámolni! Az elmúl évbe sikerült olyan pályázatot írnunk, amelyet elfogadtak. A Közép- és Kelet- Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány által kiírt Sinkovits Imre pályázaton 4 208 000,- forint támogatást nyertünk a „Neszlényi project” megvalósításához. Az eredmény általatok is ismert! Ezen felül azok az elismerő szavak, mondatok is eljutottak hozzátok amiket először a szerző, majd ezt követően egyre több jelentős zenetudós fogalmaz meg mind a művel, mind az előadókkal kapcsolatban. Úgy vélem, ezek az elismerések az énekkar és vele együtt az egyesület tagjait valamint – és őt kellett volna első helyen említenem – Krasznai Gáspár karnagyunkat illetik meg. Az az állhatatos, sokszor nehéznek tűnő munka amit a mű feldolgozása és betanítása során végzett, igazán elismerésre méltó! Köszönjük! Köszönjük továbbá az énekkaron kívüli résztvevők – hangszeres szólisták, énekesek, szólamvezetők és testvérkórusaink - munkáját.!

 

Az Egyesület társadalmi vezetésének nem feladata a szakmai értékelés. Ezt karnagyunk – mint a korábbi években is – elvégezte és eljuttatta azt a fenntartónak és a képviseletében eljáró Budapesti Művelődési Háznak.

 

Sajnos a velük fennálló kapcsolat is jelentősen megváltozott. Előbb vezetőváltásra, majd státuszuk megváltoztatására került sor, ezért a korábbi „Együttműködési szerződés” is megszakadt de továbbra is tartjuk a kapcsolatot és kíváncsian várjuk annak alakulását.

 

A pénzügyekről később, egy következő napirendbe Mohay Emi számol be, itt csak annyit kell elmondanom, hogy minden évben kértük a Főváros támogatását. 2015-ben az Alapítvány kötött szerződést az Önkormányzattal, a tavalyi évben igényelt támogatásra pedig az Egyesület szerződött ez év elején. Ebből azonnal látszik, hogy gyakorlatilag csupán két évenként tudunk tényleges anyagi támogatást kapni, a terembért viszont minden hónapban ki kell fizetnünk.

A Budapesti Művelődési Központ beázása jelentős veszteséget okozott. Muzeális értékű kották semmisültek meg és az ott lévő fellépő ruhák is használhatatlanná váltak. Azóta – a Fővárosi Önkormányzat Kulturális– és Sport Főosztályának segítségével – a kottatár normális elhelyezést nyert. Fernbach Laci és Lucai Piroska rengeteget dolgozott a rendbetételén. Köszönjük! Már csak azt szeretnénk elérni, hogy a tényleg értékes kották, partitúrák egy-egy példánya átkerüljön a Zeneakadémiára és a BMC könyvtárába, hogy az érdeklődők számára elérhetővé váljanak, illetve szakszerűen lehessen megőrizni azokat.

 

A következő hónapokra tervezzük egy támogatást kérő levél és egy a kórust bemutató DVD összeállítását, melyeket Fővárosi cégeknek, intézményeknek szeretnénk elküldeni. Nem tudom még, hogy milyen eredményre számíthatunk, de ha nem teszünk rá kísérletet, nem tudjuk meg, van-e olyan cég, intézmény akit érdekel még a kórusmuzsika?! Kérek ötleteket, hogy kiknek lehet ilyen anyagot küldeni!

 

A táborokról is beszélnünk kell! A kezdeményezés, hogy egy-egy hétvégét rászánva elősegíthetjük a művek betanulását – szerintem – jónak bizonyult. Mind a tanulási folyamat felgyorsítását, mind a közösség hangulatának javítását jól szolgálták, ezért ezeket a jövőben is szükségesnek tartjuk! Bízunk benne, hogy sikerül megfelelő támogatást szerezni hozzá, így kisebb anyagi megterhelést jelent a résztvevőknek. Éppen ezért szeretnénk, ha minél többen eljönnétek!

 

Végül a létszámról! Tudjuk, hogy az énekkarlétszáma – különösen a férfi szólamokban –igen alacsony! Egy-egy énekes kiesése is problémát okoz! Ezért kérem, mindenki foglalkozzon a létszámnövekedés megoldásával! Otthon, baráti körben, a közeli- és távoli ismerősök között keressetek olyanokat, akik vállalják az Énekkarhoz való csatlakozást és erősítést jelentenek!

 

Köszönöm, hogy meghallgattatok! Kérem a hozzászólásokat melyekre – ha tudok – válaszolok!

 

Hozzászólások:

 

 

Kérem a beszámoló elfogadását.

 

Budapest 2017. március 16.

 

                                                                                              Zentai Gyula