Idén lesz 100 éves a Fővárosi Énekkar

 
A Fővárosi Énekkart 100 éve - 1912. október 15-én - alapította Bárczy István, az akkori polgármester. Ebből az alkalomból cikksorozatot tervezünk, amelyben áttekintjük az Énekkar eddigi 100 évének fontosabb eseményeit. Minden zenét szerető olvasó figyelmébe ajánljuk töténetünket.

1912-1922

K Ö R R E N D E L E T

a székesfőváros valamennyi hivatalának intézetének és iskolájának vezetőihez.

A főváros tanácsa a 106476/1912. sz. határozatával szimfonikus énekkar szervezését határozta el, ennek az énekkarnak "Budapesti Városi Énekkar" címet adta és annak vezetését S z t o j a n o v i t s   J e n ő igazgató úrra bízta. Az Énekkar, szervezeti szabályzata értelmében, kb. 180, felerészben női, felerészben férfi énekesből fog állani.

A tanács az Énekkar szervezésével annak a véleménynek adott kifejezést, hogy erre a zenei intézményre a főváros művészi életének nagy szüksége van és kifejezte azt az óhajtását, hogy az Énekkar működő tagjai már az összetartás érdekében is legnagyobb részben a fővárosi alkalmazottak sorából kerüljenek ki.

Ezt az óhajtást teljes egészében magamévá teszem és a székesfőváros valamennyi hivatalának, intézetének és iskolájának vezetőit felhívom arra, hogy jelen körrendeletem tartalmát a hozzájuk beosztott tisztviselőkkel, hivatalnokokkal, tanárokkal és tanítókkal részletesen közöljék és szólítsák fel mindazokat, akik ilyen művészi vállalkozásra hanggal és hajlandósággal bírnak, hogy a Budapesti Városi Énekkarba való belépésre minél nagyobb számban jelentkezzenek.

Az Énekkar oly tagjai, akik a főváros szolgálatában állanak, tagdíjat nem fizetnek, hangjegyet ingyen kapnak. /: l. szervezeti szabályzat 14. §.:/

Akik az Énekkar tagjai közül buzgóságukkal kiválnak, azokat a tanács évről-évre jutalomban részesíti.  /: l. szervezeti szabályzat 15. §.:/

Az Énekkar tagjai hetenként 2 próbaóra látogatására kötelesek; azonban az önként jelentkezők ingyen részesülnek külön hangképzésben és szolfézs-oktatásban.

Felvételre jelentkezni lehet folyó hó 21-én hétfőn délután 5-7-ig a Pedagógia Szeminárium nagy előadó termében.

A hivatalok, intézetek és iskolák vezetőit felhívom, hogy a belépni szándékozók névsorát közvetlenül nekem folyó évi október hó 22-ig jelentsék be.

Budapest, 1912. évi október hó 15-én.

                                                                                                              B á r c z y   I s t v á n   s. k.

                                                                                                                          polgármester.

x x x x x x x x x x x x

 

1913 április 29-én nagy sikerrel mutatkozik be a kórus Bossi: Énekek Énekének előadásával, ám a fő gond kezdettől fogva a csekély létszám. A Szabályzat 180 főben állapította meg a maximális létszámot, viszont volt olyan összpróba, amelyen összesen 17-en jelentek meg. Sztojanovits Jenő oratorikus művek előadását tűzte ki célul, ennyi énekessel viszont még egyneműkarokat sem lehet megtanulni. Ezt csak részben indokolta, hogy többször költözött a kórus; fűtetlen, piszkos helységeket kaptak, de az is az igazsághoz tartozik, hogy háborús szelek fújtak. Sztojanovits karigazgató úr még üggyel-bajjal betanítja Mozart Requiemjét és 1914-ben – kisegítőkkel – elő is adják. Ezután az énekkar 1919-ig szétszéled. Így a Requiem előadása többszörösen jelképes: Európa békéjét, egy kórus életét, egy humanista politikus nagy tervét, egy karnagy küszködését búcsúztatja el – szerencsére csak ideiglenesen.

Sztojanovits Jenő 1919-ben elhunyt.

          

Sztojanovits Jenő (1864-1919)                     Kacsoh Pongrác dr.  (1873-1923)

 

 

1919. szeptember 4-án a főváros Tanácsa ülésén megtárgyalja a közoktatási ügyosztály előterjesztését, határozatot hoz a „Fővárosi Énekkar” működésének újbóli beindításáról és karigazgatóul Kacsoh Pongrác dr-t, a közoktatási ügyosztályba beosztott főigazgatót alkalmazza. Az újjászervezésről ismét polgármesteri körlevél tudósít, Bódy polgármester aláírásával. 1920. január 4-én, az első próbán 120-an jelennek meg (80 nő és 40 férfi). Bár a körülmények nem sokkal jobbak a háború előttinél, még abban az évben május 29-én a Vigadóban megtartják bemutatkozó hangversenyüket, nagy sikerrel. A műsoron a cappella kompoziciók szerepeltek, mert Kacsoh megváltoztatta a koncepciót és nem foglalkozott oratorikus művekkel.

 

 

                                                                                                                           Fernbach László

 

Forrás: 75 éves a Fővárosi Énekkar 1912-1975 c. kiadvány

              összeállította és szerkesztette Drucker Péter, Horváth Ferenc

 

1922-től 1932-ig

 

Az I. Világháború után, a negyedik szezont a Székesfővárosi Énekkar 1922. októberében Kacsoh Pongráccal, a súlyosan beteg karnaggyal kezdte meg. Kórházba kerülése után a Főváros Tanácsa határozatban Karvaly Viktort bízta meg az énekkar vezetésével.

Az új karnagy a basszus szólamból jött. Civil foglalkozása énekoktatási szakfelügyelő, zenetanár. 1930-tól a Zeneművészeti Főiskolán tanított ének szaktanítókat és szaktanárokat. Harmat Artúrral közösen énekiskolát írt a polgári- és a középiskolások számára – főként népdalok felhasználásával. És együtt átdolgozták Kacsoh elemi iskolai énektankönyveit is.

Határozott kórusépítési elképzelésekkel látott munkához. Egyrészt újabb kórustagokat toborzott, másrészt az amatőr kórus betanító munkáját kitűnő szakértelmű társakra, szólamvezetőkre: Rezik Bélára, később Cser Gusztávra bízta. Tervszerűen és következetesen fejlesztették a kórushangzást, dolgoztak a kórus sokszínű képességeinek kialakításán. Célkitűzésében az új karnagy egyesítette két nagy elődje, Sztojanovits és Kacsoh elképzeléseit. Míg az előbbi az oratórikus művekre (nagylélegzetű, sőt monumentális kompozíciók megszólaltatására), az utóbbi pedig kíséretnélküli (a cappella) darabokra tette a fő hangsúlyt.

 

A csöndes, finom, jó modorú Karvaly Viktor a kórusvezetésben nagyon energikus és határozott volt, bizonyítva kiváló szakértelmét.

Közreműködésétől kezdve a kórus a főváros életének szerves részévé vált: rendszeresen föllépett társadalmi eseményeken (mint a főváros hivatalos kórusa), önálló koncerteken, és közreműködőként zenekarokkal, jótékonysági hangversenyeken, stb. Polgármester változások ellenére az énekkar folyamatosan bizalomteljes támogatásban részesült.

1922-ben a kórus legfontosabb fellépései a Petőfi-centenáriumhoz (születésének 100. évfordulójához) és a Budapest főváros egyesítésének jubileumához (50 éves évfordulójához) kapcsolódtak.

1925-ben a Magyar Dalosszövetség meghívta a kórust a tagjai közé, egyben Karvalyt felkérte zsűrizni a XX. Soproni Országos Dalosversenyen.

1926. évi kórusszereplések:

·        Március 24-én, amikor a Zeneművészeti Főiskola Nagytermében Bartók Béla zongorázta el új szerzeményeit, e koncert záró számát, a Kék Duna keringőt, a szerző Johann Strauss születésének 100. évfordulójának tiszteletére Karvaly Viktor vezényletével énekelte el – magyarra lefordított szöveggel.

·        Május 12-én Kodály Zoltán szerzői estjén több bemutató számmal léptek föl.

·        Közreműködés szoboravatásokon: a Kerepesi temetőben Kacsoh Pongrác síremlékénél és a Batthyány örökmécsesnél októberben.

·        Koncert Beethoven halálának 100 évfordulóján.

1929-re jutott el a kórus arra a fokra, hogy vendégkarmesterrel is dolgozhasson. Az első ilyen vendég Kodály Zoltán volt, aki Bach Actus Tragicusát és Beethoven C-dur miséjét vezényelte. Ettől kezdve egyre gyakrabban vezényelte vendégkarmester a kórust.

1931. március 17-én Kodály Zoltán szerzői estjén négy új művét (Pangue lingua, Szalontai köszöntő, Este, Mátrai képek) mutatták be.

 

Összeállította:   Cseke József.

Forrásmű:        Drucker Péter és Horváth Ferenc: 75 ÉVES A FŐVÁROSI ÉNEKKAR

 

1932-1942

 

A harmincas években szinte egymást váltják a neves külföldi karmesterek a kórus élén a kor magyar vezénylőivel és minden vendégszereplés egy-egy hosszú évekre szóló emléket jelentett a szerencsés hallgatóságnak. Nem kétséges: Budapest a korabeli Európának egyik igen számottevő zenei központja volt és ennek tengelyében a Székesfővárosi Énekkar állott lelkes amatőr művészeivel, akik hivatásos fokon dolgoztak. Fontos, elengedhetetlen szereplői voltak ezeknek a csodálatos estéknek a szólóénekes művészek – nagyobbrészt az Operaház tagjai, akiket szinte számolni sem lehet, de aki valamit számított, az mind ott volt. Csak vázlatosan, a legismertebb nevek: Szende Ferenc, Báthy Anna, Bodó Erzsébet, Basilides Mária, Rösler Endre, Székely Mihály, Carelli Gábor, Koréh Endre, Littasi György, Kálmán Oszkár stb.

Nehéz kiemelni ebből a korszakból egy-egy hangversenyt, de azért van ilyen: 1934. október 21-én és 22-én Bécsben, illetve Budapesten előadják a Psalmus Hungaricust és Beethoven IX. szimfóniáját, Arturo Toscanini vezényletével, aki ebből az alkalomból elragadtatott jelzőkkel illeti az együttest.

 

 

Kodály: Budavári Te Deumának első koncerttermi előadása is a kórus nevéhez fűződik: 1937. január 25.-én az Operaházban, a Filharmóniai Társaság zenekarának közreműködésével, Rösler Endre szólóénekével.

 

A kórus munkája a háború alatt sem szünetelt és a létszáma sem csökkent lényegesen. 1940-ben a firenzei Maggio Musicale keretében Vittorio Gui vezényletével oratoriumi estet, valamint egy magyar műsort énekeltek, ahol Karvaly Viktor és Péter József vezényelt. Mindkét koncert hatalmas siker volt.

Ugyanebben az évben még Wroclawba (akkor: Breslau, Boroszló) is eljut a kórus, ahol szintén nagy ünneplésben van része.

Szendy polgármester Karvaly Viktornak Firenzéért átadja a népművelés ezüst emlékérmét. Meg kell említeni, hogy az énekkar működése során állandó és igen szoros volt a kapcsolat a Tanáccsal. A hangversenyekre állandó meghívottak voltak a tanácsnokok és a magasabb tisztségviselők, a naplóban számon tartották, hogy mikor ki jelent meg és egy-egy nagyobb szereplés után polgármesteri, vagy tanácsnoki köszönő levelet kapott a kórus.

 

                                                                                                                            Fernbach László

 

Forrás: 75 éves a Fővárosi Énekkar 1912-1975 c. kiadvány

              összeállította és szerkesztette Drucker Péter, Horváth Ferenc

 

1942-1952

 

A II. Világháború alatt a kórus folamatosan működött – mintegy 20 hónapig tartó kényszerszünettel: 1944. március 23-án, amikor már csak 101 tag jelent meg, álltak le a próbák,
az újrakezdés 1945. november 5-én volt 80 taggal.

1946. áprilisában már 112 taggal magyar est, novemberben Haydn: Évszakok volt műsoron.

1948. június 21-én mondott le Karvaly Viktor karnagy úr. (Megfáradt. 61 éves ekkor).

 

Péter József veszi át a helyét, aki már a 30-as évektől a kórus tagja volt. Másodkarnagy-korrepetítornak a szintén évek óta tag Kopeczky Alajost bízza meg.

Péter József a kórus házi szerzője is volt, sok művét a bemutatókon maga vezényelte. 1950-től a Művelődési Minisztériumban dolgozott. Énekkönyvek, hanglemezek társszerzője és szerkesztője.

A Budapest Székesfőváros névnek Budapest Fővárosra változtatása 1949. szeptemberében a kórus nevét a maira: Fővárosi Énekkarra módosította. A kórus amatőr tagságból építkezett – a profi színvonalát megőrizve.

1949–50-re a kórus ismét 120–150 fős lett. A sok új tagot a színvonalas program vonzotta oda: az oratórikus kompozíciók előadása. Az a cappella művek a háttérbe szorultak.

1952-ben az újjá szerveződő Budapesti Kórus sajnos „elszipkázta” a tagok egy részét.

 

A Fővárosi Énekkar évente átlagosan 10–12 oratórikus művet énekelt. Szerepelt az Állami Hangversenyzenekarral, a MÁV Szimfónikusokkal, a Postás Szimfónikus Zenekarral, A Fővárosi Tanács Zenekarával, a Belügyminisztérium Szimfónikus Zenekarával, stb. Fellépett a Károlyi Kertben, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, kultúrházakban, az Erkel Színházban, és több vidéki városban: Egerben, Szolnokon, Esztergomban, Veszprémben, Szekszárdon stb.


 

 

 

Összeállította:   Cseke József.

Forrásmű:        Drucker Péter és Horváth Ferenc: 75 ÉVES A FŐVÁROSI ÉNEKKAR

 

 

 

 

1952-1962

 

Néhányszor részt vett az énekkar hivatalos ünnepélyeken, dalostalálkozókon. Ilyenkor rendszerint a repertoár valamelyik részletével szerepelt, pl. 1960-ban a Szegedi Dalostelálkozón, ahol a IX. Szimfónia zárótételét éneklik Vaszy Viktorral. 1961-ben jelen vannak az első Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyen - igaz, nem versenyzőként, hanem összkarban: Szabó Ferenc: Föltámadott a tenger részletekkel. A kórus oratórium-repertoárja mennyiségileg bővült, a kíséret nélküli kompozíciók viszont teljesen eltűntek a műsorból. Ekkor jöttek be a programba főként a kortárs művek: Sugár: Hősi ének, Szabó: Föltámadott a tenger, Sosztakovics: Dal az erdőről, Aratyunján: Kantáta a hazáról, Kósa György: Villon oratórium, Debussy: L'enfant prodique.

 

 

 

                                        1961 05 22 Zeneakadémia

 

A megerősödő Budapesti Kórus, majd később a Rádió Énekkar fokozatosan átveszi a Fővárosi Énekkar szerepét, lényegesen jobb körülményeket tudnak biztosítani a hozzájuk jelentkezőknek. Az énekkarnak az 50 éves évfordulón még formaruhája sincs. Emellett 1957-től kiváló ifjúsági kórusok alakulnak, amelyek vonzó programjaikkal és összetételükkel csábítják a fiatalokat (KISZ Művészegyüttes, Ifjú Zenebarát Klubok Központi Kórusa).

Ettől függetlenül 50 éves jubileumán a kórus megkapja a Szocialista Kultúráért kitüntetést. A két szakmai vezető 15 éves jubileuma alkalmából kormánykitüntetésben részesül. Mégis, egy ekkoriban keltezett iratban megemlítik: Úgy érzik, hogy a kórus sem a rendező szervek (Filharmonia), sem a fenntartószerv részéről "nem élvezi a szükséges és továbbfejlődéshez kívánatos figyelmet". Bár még mindig járnak 120-an a próbákra, de kudarcot vallanak a próbálkozások megfelelő próbaterem szerzésére.

 

 FKAimage020.jpg (80207 bytes)

 

Szerkesztette: Fernbach László

 

Forrás: 75 éves a Fővárosi Énekkar 1912-1975 c. kiadvány

              összeállította és szerkesztette Drucker Péter, Horváth Ferenc

 

 

 

 

1962-1972.

 

A kórus munkája töretlenül folytatódott. 1962-ben megkapta „A Szocialista Kultúráért„ díjat:

 FKAimage020.jpg (80207 bytes)


 

Az amatőr kórus működési feltételei a fenntartói támogatás csökkenése miatt leromlottak. Új próbahelyet is kellett keresni. Ekkor történt az a sajnálatos eset, amikor az énekkar dalostársai az 1965/66-os szezon kezdésekor az Irányi utcai iskolában zongorájukat vandál módon összetörve találták.

Az előadott művek sora néhány kiragadott példával:

·        1964-ben a MÁV Szimfónikusok bérleti hangversenyén közreműködés a Zeneakadémián

 FKAimage020.jpg (80207 bytes)


 

·       1969-ben: Verdi: Requiem,
 

 FKAimage020.jpg (80207 bytes)   FKAimage020.jpg (80207 bytes)

Mozart: Requiem, Kodály: Psalmus, Sugár: Hősi ének, Dvořák: Stabat Mater, Beethoven: IX. szimfónia, Honegger: Dávid király.

·        1970-ben: Haydn: Évszakok, Szabó: Feltámadott  tenger, Kodály: Psalmus, ősszel a Vándor Fesztiválon Verdi: Reqiem.

·        1971-ben: Beethoven: IX. szimfónia, Haydn: Teremtés, Évszakok, Brahms: Német Requiem. Június 26-án a Halászbástyán a Közalkalmazottak Zenekarával, Németh Amadé vezényletével ismét az Örömóda (Beethoven: IX. szimfónia)

 

Az Örömóda – sajnos – Péter József hattyúdala lett a Fővárosi Énekkarnál. Koncepciója megegyezett Sztojanovics Jenőével: egész estét betöltő, oratórikus műveket előadni, magas színvonalon. Az a cappella program szinte egészen elsorvadt. 1949-től 22 év alatt 192 hangversenyt teljesített az énekkar az ő irányítása mellett. A kritikák általában elismerőek, pozitívak voltak, bár később akadtak bíráló hangok is.

A társadalmi (fenntartói) és környezeti körülmények negatív hatása egyre erősebbé vált. Az énekkar fellépései ritkultak, a Filharmóniánál már csak főként ifjúsági sorozatokhoz kapott meghívást, ezen kívül a MÁV és a Postás Szimfonikus Zenekar, valamint pár kisebb együttes kísérte csak. És el is öregedett a kórus. A létszáma még 108 tag volt, de az átlag életkora már 45 év. Időnként nagy fellobbanásokkal dolgoztak – Péter József viszont elfáradt. Személyi ellentétek támadtak és erősödtek fel a Népművelési Főosztály egyes képviselőivel.

1971. májusában a Fővárosi Tanács Népművelési Főosztálya megtárgyalta a kórus helyzetét, tevékenységét – az általános pedagógiai nevelési irányelvek alapján. Értékelése általános elégedetlenséget fejezett ki a működéssel kapcsolatban és az intézkedési terv részben új feladatokat tűz a vezetőség elé. Ezek közük a legfontosabbak:

·        Meg kell teremteni az énekkar állandó próbahelyiségét a művelődési házakkal való kapcsolat felvételével.

·        Folyamatossá kell tenni a társadalmi vezetőség működését.

·        Fel kell számolni a műsorpolitikában tapasztalható aránytalanságot – alkalmassá téve a kórust az a cappella művek magas szintű tolmácsolására.

·        Propaganda tevékenységet kell megteremteni, tagfelvételt kell bevezetni, ezen keresztül meg kell javítani a tagság foglalkozás és életkor szerinti összetételét.

·        Erősíteni kell a kórus szakmai, politikai nevelését.

A határozat a jobbító szándéka ellenére némileg túlzó és adminisztratív. Pedig az énekkarnak a kialakult helyzetben nem elvi tanácsra, inkább segítségre lett volna szüksége. Sajnos a hatása ezt mutatja. A tagság egy része Péter József személye elleni támadásnak tekintette a „külső beavatkozást”, a profil megújítását a művészeti színvonal megkárosításaként ítélte meg. Egymást érték a vezetőségi- és taggyűlések, ahol sorra születtek a tiltakozó aláírási ívek, beadványok. Június 30-án Péter József (már harmadszorra, de ezúttal véglegesen) lemondott. Többé nem vezényelt, visszavonult, és Svájcba költözött feleségéhez.

Két táborra szakadt a kórus. Az egyik rész Péter Józseffel szembeni méltánytalanságnak ítélte a helyzetet, amelyért a Tanács a felelős. Ők elhagyták a kórust. A másik rész elfogadta a kijelölt utódot: Pődör Bélát.

Pődör Béla is régi szakmabeli volt: karnagy és zeneszerző. 1949-től a magyar Néphadsereg Művészegyüttesének volt a korrepetitora, majd karnagya. Munkásénekkari szakember volt, neves énekkarokat is vezetett.

A kórusnak az eddigi mellé új utakat kellett kitaposnia. Új helyet kellett megtalálnia Budapest főváros kulturális életében. Magas fluktuáció is nehezítette a tervszerű kórusmunkát.

A kórus gyakorlatilag 1971.szeptember 22-ig nem működött. Az első megbeszélésen mindössze 20 fő jelent meg. Októbertől viszont már rendszeres lett a munka, bár a létszám még kicsi.

Ingegneri, Viadana, Friderici, Mendelssohn, Palestrina, Kodály, Dowland művek ismétlése, tanulása folyt – kartechnikai gyakorlatokkal.

Novemberben tagfelvételi hirdetéseket jelentetett meg a kórus járműveken, utcai hirdetőtáblákon. Eredménye: próbánként 5 – 10 új jelentkező, az év végén már 70 fő a létszám. Kariskola indul az új énekesek számára. 30 – 40 fő kottaolvasást tanul, zeneelmélettel ismerkedik, kartechnikát gyakorol a társkarnagynak, Dobray Istvánnak, a Zeneművészeti Főiskola tanárának vezetésével.

Egy kedves újítás: a kisgyermekes mamák próbalátogatásának megkönnyítésére gyermekmegőrző szolgálatot látott el Stukowszky nagymama. Alkalmanként 5 – 10 kicsi is játszott, mesét hallgatott az egyik osztályteremben, míg az anyuka énekelt.  Ekkor már új helyen dolgozhatott a Fővárosi Énekkar. A Művelődésügyi Főosztály segítségével kibérelt Sütő utcai Általános Iskola dísztermében.

 FKAimage027.jpg (80207 bytes)

Pődör Béla karnagy

 FKAimage028.jpg (80207 bytes)

Dobray István társkarnagy

 Dobray István életművének méltatása:

 

 FKAimage029.gif (80207 bytes)

 

Összeállította:   Cseke József.

Forrásmű:        Drucker Péter és Horváth Ferenc: 75 ÉVES A FŐVÁROSI ÉNEKKAR

 

1972-1982

Az újjászervezett kórus első fellépése nagyon stílusosan Pest-Buda-Óbuda egyesítésének centenáriumán volt, a Margit-szigeti emlékmű felavatásán, Kodály: Jelige és Smetana: Ünnepi kar c. művével. A létszám 109 fő (átlag-életkor 34 év). Még ugyanabban az évben decemberben két este önálló hangverseny az ÉDOSZ Klubban és egy emlékezetes találkozás a Műszaki Egyetemen Bárdos Lajossal.

1973-ban tartja a kórus a 60. évfordulót. Januárban ünnepi taggyűlés, májusban hangverseny a M. Néphadsereg Központi Tisztiházában. A műsor első részében a cappella művek, a második részben Purcell: Dido és Aeneas c. operája, a Honvéd Művészegyüttes Zenekarának közreműködésével. Vezényel: Pődör Béla. Júniusban a "Zúgjon dalunk" munkásdal gyűjtő akció bemutatóján a Madách Színházban adják elő Pődör Béla: A tettek napja jő című feldolgozását,, amely a hasonló című hanglemezre is felvételre került. Kóruspódium felvétel és a májusi hangverseny ismétlése a Tisztiházban.

1974 azért fontos év az énekkar életében, mert 34 év után először lett alkalma külföldre utazni. A KÓTA javaslata alapján cserelátogatás jött létre a lengyelországi Chelm város "Hejnal" énekkarával. Augusztus 25-31-ig volt kinn a Fővárosi Énekkar, a chelmi fellépésen kívül a lublini egyetemen szerepelt. Október 20-tól 24-ig látta vendégül Budapesten a lengyel együttest. Sajnos az eseménynek volt egy negatív következménye is: a 110-120 tagból a lengyelek csak 70 személyt tudtak fogadni. A kényszerűségből itthon maradtak egy része megsértődött és elmaradt.

wpe4.jpg (51906 bytes)

Lengyelországi szereplés 1974.

1976-ban ismét karnagyváltozás rázkódtatta meg az együttest. Pődör Bélát kinevezték a Néphadsereg Művészegyüttese vezető karnagyának, egyébirányú tevékenységeit meg kellett szüntetnie. Dobray István egészségi állapota miatt mondott le, így az 1975 végére 69 főre leolvadt létszámú kórus vezetésére új karnagyot kellett keresni.

Pődör Béla és Dobray István óriási és kockázatos feladatot vállalt, mondhatni teljes sikerrel. Úgyszólván a nulláról kellett indulniok a kórussal, amikor a "lenni vagy nem lenni"-ről volt szó. Igaz, a Tanács Művelődésügyi Főosztályán is új szelek fújdogáltak, már más személyek, más szemlélettel igyekeztek az énekkart támogatni. A Pődör-Dobray együttes egymást kiegészítve, nagy szeretettel végzett munkájukkal elérték, hogy a kórus fennmaradt. Sőt fejlődött. Megalapozódott az az egészséges vegyes profil, amely biztonságot ad mind a zenekíséretes, mind a kíséret nélküli művek előadásához.

1976 derekán Ugrin Gábor veszi át a vezetést, Takács László segédkezésével. Ugrin Gábor középiskolai tanár, tankönyvíró. Tanít a Bartók Béla Szakközépiskolában, a Veres Pálné gimnáziumban, később a Zeneművészeti Főiskolán. Rövid ideig tagja a Fővárosi Énekkarnak is, vezeti a Tatabányai Bányászkórust. A hatvanas évek közepén megalakítja az Ifjú Zenebarát Klubok központi kórusát, amelynek mind a mai napig karnagya.

Nagy energiával indul újra a szervezés. Az új vezetés célja a kórus hagyományaihoz híven rugalmas, többarcú szerep kialakítása. A mai helyzetben ez egy olyan a cappella repertoárt jelent, amely oratórikus művekkel bővíthető. A kezdet munkájához sok segítséget jelentenek a megjavult körülmények a próbatermet és a tanácsi kapcsolatot illetően.

Könnyebb, de igényes művekkel kezdődik a munka, a repertoár kialakítása. Weelkes, Certon, Azzaiolo, Lassus, Gastoldi népszerű madrigáljait tanulják., 1977-ben klubnap, közös kirándulás erősíti az összetartozást, Kodály, Bartók, Bárdos, Udvardy, valamint Schubert, Bach, Brahms vegyes- és nőikari művei jelentik a tanulást.

1978-ban már koncertek igazolják az előkészítés munkáját. Bach: 106. Kantátája Óbudán és Kisújszálláson, a Vándor Fesztivál nívódíja, Nemzeti Galéria, óbudai Bach: Pásztorkantáta, Szövetkezeti Kórusok találkozója mutatják az eredményt. 1979-ben a Fáklya Klubban önálló est, Vándor Fesztivál, találkozók mellett a Művelődésügyi Főosztály segítségével kapcsolat jön létre az NSZK Sindelfingeni Dalkoszorú férfikarával. Még az év szeptemberében megérkezik a vendégkórus és két közös hangverseny hangzik el a Budapesti Művelődési Központban ill, a Budapesti Történeti Múzeumban.

wpe5.jpg (40692 bytes)

1979. 09. 14. Vezényel: Ugrin Gábor

1980-ra a próbalátogatási létszám 70 főben stabilizálódik. Ez az esztendő az újjászervezések óta a legeredményesebb. 21 fellépés, közte olyanok, mint a Munkásmozgalmi Múzeumi, rádiófelvétel, Haydn program Óbudán és a zeneakadémián, állami ünnepen az Erkel Színházban, szeptemberben utazás Sindelfingenbe, öt fellépéssel és decemberben a minősítésen "Fesztivál fokozat". A zsűri külön kiemeli az énekkar kiváló fegyelmét, muzikalitását, nemes hangzását, igényes műsorválasztását. A folyamat 1981-ben sem szakad meg: Sárospatak Haydn és a cappella műsorral, rádiófelvétel, önálló hangverseny és az év végére a Népművelési Intézet nívódíja jelzi az utat.

wpe6.jpg (84645 bytes)

1980. Sindelfingeni koncert

1982-ben új motívum a kórus fejlődésében, hogy közös fellépésekre kerül sor az Ifjú Zenebarátok Központi Kórusával nagyobb lélegzetű oratóriumok előadására. Ilyen a Kodály: Psalmus Hungaricus 4 előadása a Zeneakadémián a Filharmónia ifjúsági sorozatában. Továbbá Haydn: Évszakok, Bach: János passió koncert, azonkívül egy Olaszország: Mel Bellunoi utazás 3 fellépéssel augusztus 5-10-ig és ismét Sindelfingen október 8-tól 13-ig két önálló koncert és 3 közreműködés. 1983-ban fogadják az olasz kórust és tovább fejlődik az együttes szereplés az Ifjú Zenebarátokkal Verdi: Requiem és Nabucco részletekkel. Újra Évszakok, ezúttal Zalaegerszegen, János passió Óbudán és az év koronája a "Kiváló együttes" cím.

wpe7.jpg (46583 bytes)

Szerkesztette: Fernbach László

Forrás: 75 éves a Fővárosi Énekkar c. kiadvány
              összeállította és szerkesztette Drucker Péter, Horváth Ferenc

1982-1992.

 

1982-ben új motívum a kórus fejlődésében, hogy közös fellépésekre kerül sor az Ifjú Zenebarátok Központi Kórusával, nagyobb lélegzetű oratóriumok előadására. Ilyen a Kodály: Psalmus Hungaricus négy előadása a Zeneakadémián, a Filharmónia ifjúsági sorozatában. Továbbá Haydn: Évszakok, Bach: János Passió koncert, azon kívül egy utazás Olaszországba Melben és Bellunoban három fellépéssel augusztus 5-10 között, majd a Német Szövetségi Köztársaságba, Sindelfingenbe október 8-13 között önálló koncerttel és közreműködve.

1983-ban fogadjuk az olasz kórust, és tovább fejlődik az együttes szereplés az Ifjú Zenebarátokkal Verdi: Requiem és Nabucco részletekkel. Újra Évszakok, ezúttal Zalaegerszegen, János Passió Óbudán. Az év koronája a „Kiváló együttes”  cím elnyerése.

1984-ben sor kerül Kodály: Budavári Te Deum-ra a közös produkciók során. A KOTA minősítése június 14-én: „Kiemelt Koncertkórus”, és másnap a jutalomrepülés Bulgáriába, Silistrába a Dunamenti Városok Fesztiváljára. Onnan a Fővárosi Énekkar  a „Legjobb külföldi kórus” díjjal jöhetett haza. Még ugyanabban az évben két Verdi: Requiem művet adott elő a Vigadóban.

1985-ben a Zeneakadémián Kodály: Budavári Te Deum, Charpentier: Te Deum négy alkalommal, Nyírbátorban Beethoven: IX. Szimfónia. Liszt: Király-dal (női karok, lemezfelvétel). Az Operaházban Beethoven: IX. Szimfónia TV-felvétellel A Fővárosi Tanács Művészeti díjjal tünteti ki Ugrin Gábor karnagyot

1986 elején háromszor Beethoven: IX. Szimfónia a Zeneakadémián, áprilisban a Vigadóban Purcell: Dido, és Charpentier: Te Deum egy műsorban, július 12-én Verdi: Requiem az assisi fesztiválon és egy, az olasz hallgatók számára is emlékezetes a cappella hangverseny Trichianaban, majd augusztusban Nyírbátorban a Verdi: Requiem megismétlése.

És végül 1987. március 26-án Kodály: Te Deum a Mátyás templomban a Tavaszi Fesztivál keretében. Két év leforgása alatt 17 oratóriumi est, ehhez saját fellépések: János Passió, 80. Kantáta (Nagykőrösön), Vivaldi: Glória (Óbudán) és Vándor Szemle. És végül egy rádiófelvétel a 75. éves jubileumi hangversenyhez. Tiszteletre méltó volt ez a tempó!

A Fővárosi Énekkar története szorosan összefonódott a főváros történetével, háromnegyed évszázadon keresztül élő véráram kötötte a fenntartójához. Tagjai amatőrök, mint ma is.
Csak a művészet szeretete és közös művelése adta munkájuk örömét, jutalmát. Karnagyai vállalták, hogy zeneileg kevésbé képzett vagy éppen képzetlen emberekkel érjenek el hivatásos szintű eredményeket – a főváros zenei életének emelésével. „Az amatőr kórusokkal való törődés mai művész körökben nem divatos és nem elismert.” E súlyos megállapítás kórusunk következő karnagyának, Sapszon Ferencnek a gyászmiséjén hangzott el – életművét méltatván!

Az 1987-es évadot a cappella műsorral zárta a kórus Olaszországban, Brentonicoban.

1988. novemberében Mozart: Requiemjét Mark Gorenstein vezényletével, közösen ai Ifjú Zenebarátok Kórusával, a Budapesti MÁV Szimfonikusok közreműködésével adtuk elő. Ugyanebben az évadban a Délpesti Kulturális és Sport Napokon az a cappella előadást Vivaldi: Magnificatja egészítette ki. Az Albinoni Kamarazenekart Zsigmond Balassa vezényelte. A szólókat többek között a kórus tagja, Besenyei Éva énekelte. Mind a kórus, mind a közönség nagy örömére ez hagyománnyá vált. Közben Ugrin Gábort felkérték az Állami Énekkar irányítására.

 

1989. júniusában már Sapszon Ferenc karigazgatása alatt adta elő az énekkar Brahms: Német Requiemjét, amelyet még Ugrin Gábor kezdett betanítani. A mű előadása a Pesti Vigadóban egyben a 13 éves együttműködés  méltó és megható lezárásának tűnt. Az új karnagy nagy tudással, nyugodt, tervszerű munkával készítette fel a kórust az októberi Sindelfingeni Kórustalálkozóra. (NSZK)

1990. januárjában ismét elénekeltük az Ifjú Zenebarátok Központi Kórusával Mozart: Requiemjét. Komoly felkészülés után június 2-5-ig a Toursban (Franciaország) megrendezett Nemzetközi Kórusversenyen vettünk részt, ahol az első helyen a magyar ELTE Kórus végzett. A 36 órás utazás Franciaországban, a szépséges Loire-völgyben emlékezetes maradt. Hazaérkezve ismét versenybe szállt és megszerezte a „Fesztivál, illetve hangversenykórus” fokozatot.

1991-ben a Nemzeti Galériában előadott a cappella műsorral búcsúztunk el Sapszon Ferenc karnagy úrtól.

Sapszon.gif (34224 bytes)

Három év távollét után visszatért a Fővárosi Énekkarhoz Ugrin Gábor, korábbi karnagyunk, és folytatódott az 1976-ban megkezdett közös munka. 1991. júniusában Mozart: Requiemjét a szerző halálának 200. évfordulójára készülve a Pestszentlőrinci plébániatemplomban adtuk elő – együtt az Ifjú Zenebarátok Központi Kórusával. Itt Szabó Tibor vezényelte a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Szimfonikus Zenekarát. Novemberben a különleges, természet adta kiváló akusztikájú Gellért-hegyi Sziklakápolnában szerepeltünk, majd decemberben Csepelen karácsonyi koncerttel zártuk az évet.

A vezetésben bekövetkezett változások mindig nyomot hagynak egy kórus életében. Fel kellett személyesen keresni a régi tagokat, és visszahívni őket. Új tagokat és fiatalokat is elkezdtünk toborozni.

Összeállította:   Cseke József.

Forrásművek:   Drucker Péter és Horváth Ferenc:
75 ÉVES A FŐVÁROSI ÉNEKKAR

Fehér Valéria, Kőszegi Anikó és Radics Zsuzsa:
90 ÉVES A FŐVÁROSI ÉNEKKAR.

1992-2002.

 

1992. február 26-án a Zeneakadémián részt vett a kórus Mendelssohn  Éliás c. oratóriumának előadásában, amelyben öt másik kórus és a Szent István Gimnázium Szimfonikus Zenekara lépett fel Pallos Béla vezényletével. Ez idő tájt új külföldi kapcsolat kezdődött a finnországi Lohjai Operakórussal, akik ellátogattak Budapestre. 1992. április 19-én a két kórus közösen adta elő Vivaldi Glória című művét. A koncerten a finn karmester, Jorma Mäenpää vezényelt.

 

Nagyon jó kezdeményezés volt 1992 tavaszán a szolnoki kórustábor. Itt intenzíven készültünk fel a következő időszak nagyobb feladataira. Többek között felkérték a kórust az Ifjú Zenebarátok Központi Kórusával együtt Beethoven IX. szimfóniájának előadására. A 22. Pécsi Nemzetközi Zenei Tábor Zenekarával háromszor léptünk fel Ligeti András vezényletével: Barcson, a Pécsi Székesegyházban és Budapesten a Mátyás-templomban.

 

A következő évadban, 1992/93-ban igen gazdag programunk volt. Szeptember 6-án Villachba (Ausztria) hívta meg a kórust az ottani zenekar és karmestere, Hans Schamberger. Nagyszerű baráti kapcsolat indult. Az énekkar azóta is számtalanszor kapott meghívást Schamberger úrtól ausztriai koncertekre, így 1993-ban, 1995-ben, 1999-ben és legutóbb 2000-ben. 1992-ben a zenekarral Schubert G-dúr miséjét és Magnificatját adtuk elő az osztrák karmester vezényletével. Ekkor köszönt el ismét Ugrin Gábortól az énekkar, akit Belgiumba hívtak meg tanítani. Csík Miklós karnagyot kérte fel helyettesítésére, aki korrekten, igényes szakmai munkával végezte feladatát. Köszönet érte, hogy törésmentes volt ez az egy év. Megszakítva az időrendet elmondjuk, hogy négy évvel később, 1996. március 31-én a Zeneakadémián rendezett műsorban Csík Miklóst negyven éves jubileuma alkalmából több más kórussal együtt a Fővárosi Énekkar is köszöntötte.

 

A villachi 1992. október 14-én érkezett Budapestre, viszontlátogatásra. A Mátyás-templomi közös koncerten többek között a Schubert műveket adtuk elő. Ugyanez év őszén a Budapesti Fesztiválzenekarral, Eötvös Péter vezényletével a Városházán Liszt Ferenc Szent Cecília c. művét énekelte a kórus.

 

Ez az évad 1993-ban is hozott külföldi szerepléseket. Május 20-25-ig finnországi meghívásnak tettünk eleget. Lohjában Csík Miklós vezényelte az a capella műsort, a finn karmester pedig a helybeli szimfonikus zenekarral Schubert G-dúr miséjét. Június 25-29-ig az olaszországi Brentonicoban és Folgariában vendégszerepeltünk, az ottani férfikar meghívására.

 

Hagyománnyá vált a jótékonysági koncertek vállalása. Az énekkar 1993-ban Csík Miklós vezényletével jótékonysági koncertet adott a Kassai téri templomban az orvoskongresszuson és a Budakeszi templomban. Ugrin Gábor vezetésével 1994-ben Pestlőrincen, Dunaharasztiban, 1995-ben a Szent Teréz-templomban, a Budai evangélikus templomban és a Mátyás-templomban, 1996-ban pedig a Fasori evangélikus templomban, a Magyar Írószövetségben és Dunaharasztiban.

1992_1993 Csik Miklós helyettes karnagy.jpg (9710 bytes)

 

Csík Miklós

 

1993 szeptemberében Ugrin Gábor visszatért külföldről. Októberben már vele együtt élvezhettük az osztrákok vendégszeretetét, alig egy évvel az előző látogatásuk után. A villachi zenekarral operakórusokat adtunk elő Villachban és Lienzben. November végén a Zeneakadémián az Operaház Zenekarával, Pallos Béla vezényletével négy kórus, köztük a Fővárosi Énekkar is Kodály Zoltán Budavári Te Deumát énekelte. Decemberben a Zeneakadémia Kistermében önálló operaestet szerveztünk.

 

A következő évadban nagy élmény volt Kodály Missa brevisének előadása 1994. október 15-én a Mátyás-templomban. Itt is, mint sok más alkalommal korábban és később is, a Fővárosi Énekkar az Ifjú Zenebarátok Központi Kórusával együtt lépett fel. Közreműködött: Petrován Mária orgonaművész. 1995-ben viszontlátogatásra érkezett a brentonicoi férfikar, akik május 20-án az Olasz Kultúrintézetben adtak koncertet. 1995-ben egy új kórust is fogadott a Fővárosi Énekkar: a svájci Anonyme 80 tagságát Attalens-ből. A látogatásból a következő évben újabb külföldi szereplés lehetősége bontakozott ki, és 1996. augusztus 21-27-ig ez meg is valósult. A Fővárosi Énekkar tagsága Svájcba utazott az Anonyme 80 kórus meghívására. Több koncertet adtunk külön, de együtt is szerepeltünk Corsierben és Gruyeresben.

1991_1997 Ugrin Gábor 2.jpg (30654 bytes)

 

Ugrin Gábor

 

Új kezdeményezés volt 1995 novemberében az egyhetes „Bartók project”, amelyet Bartók Béla halálának 50. évfordulójára rendezett a Fővárosi Énekkar a Budapesti Művelődési Központtal együtt. Ennek megszervezése Marton Gyula érdeme, aki közel 10 évig volt az énekkar elnöke. A program keretén belül a kórus tagjai és az érdeklődő vendégek zenei továbbképzésben vehettek részt, elemző és ismertető előadásokat hallhattak. A zenei, zeneelméleti témák előadói között volt zenetörténész, karnagy, operaénekes és zongoraművész is.

 

Kórusunk egész működését átszövik a közszereplések, az a szolgálat, melyet a különböző, főként budapesti rendezvényeken, nemzeti ünnepeken és egyéb fontos évfordulókon, összejöveteleken teljesítünk. Az utóbbi években például: március 15-én a Petőfi szobornál, a Belügyminisztériumban, augusztus 20-án a Várban; a Városháza rendezvényein; a Széchenyi szobornál szervezett koszorúzáson; a Budapesti Történeti Múzeumban szervezett Phare programon, a Magyar-Amerikai Oktatási Csereprogram Bizottság Nemzetközi Találkozóján.

 

A televízió egyenes adásban közvetítette 1996. június 30-án a Hősök teréről a „Szabadság napja” alkalmából rendezett műsort. Felkérték a Fővárosi Énekkart és az Ifjú Zenebarátok Központi Kórusát Kodály Szép könyörgés című művének előadására.

 

Az 1996/97-es évadban olyan koncerteket adtunk, mint a március 8-i és 10-i Mozart Missa Solemnis (Árvaházi mise) Héja Domonkos vezényletével, az Erdődy Kamarazenekarral együttműködve; az április 6-i Haydn Nelson mise a Sinfonietta Hungarica Zenekarral, az Ifjú Zenebarátok Központi Kórusával Medveczky Ádám vezényletével a MOM Művelődési Házban; vagy a júniusi három napos Somorjai Nemzetközi Kórusfesztiválon előadott műsor. Augusztustól Ugrin Gábor egészségi állapota nem tette lehetővé a munka folytatását. Bejelentését a kórus tagsága sajnálattal vette tudomásul, hiszen húsz éves eredményes, sikerekben, élményekben gazdag együttműködés zárult le ezzel. Így 1997 őszétől megszakadt kapcsolatunk az Ifjú Zenebarátok Központi Kórusával is.

 1997 Somorja 626.jpg (82113 bytes)

 

SOMORJA, 1997

 

Ugrin karnagy úr egy tanítványát, a még zeneakadémiai hallgató Dinyés Somát ajánlotta maga helyett, akit a kórus már ismert, ő volt előző évadban a zongorakísérő. Ezzel a váltással olyan időszak kezdődött a kórus életében, amely nem volt konfliktusoktól mentes. Dinyés Soma azt szerette volna, ha a 85 éves amatőr énekkarból profi kórus válik.  Olyan követelményeket állított a tagság elé, amelyek sok dalos kedvét elvették az énekléstől. A taglétszám riasztóan lecsökkent, s ez később is problémák elé állította az énekkart. Az amatőr énekesek utánpótlásának megszervezése egyre nehezebb feladat lett, sőt azóta is központi kérdés maradt. Bár az 1997-et követő években sűrűn váltottákegymást a karnagyok, a nehézségek ellenére a kórusnak minden évbensikerült az a capella koncertek mellett oratórikus művek előadásához is időt, energiát és amatőrségéhez mérten tehetséget is áldoznia a zene oltárán.

 1997_1999 Dinyés Soma.jpg (8124 bytes)

Dinyés Soma

 

1997 december 7-én az Adventi koncerten lépett fel először a kórus Dinyés Soma irányításával. A következő év áprilisában Héja Domonkos vezényelte a Zeneakadémia Nagytermében Beethoven IX. szimfóniáját, a Danubia Ifjúsági Szimfonikus Zenekar 5 éves jubileumi koncertjén, a Fővárosi Énekkar közreműködésével.

 

1998 júniusában elkészítettük első CD-nket, Haydn Nelson miséjét énekeltük lemezre. Nem sokkal később ezt élő loncerten is bemutattuk a Zeneakadémia Kistermében. A következő év júliusában ugyanezzel a produkcióval szerepelt az énekkar a Stájerországi Művészeti Fesztivál zárónapján, St. Lambrechtben. Mindhárom esemény az Ars Longa Kamarazenekarral közösen valósult meg. A Musica Profana együttessel és szintén Dinyés Soma vezényletével az Egyetemi templomban nagy élmény volt számunkra Bach F-dúr miséjének előadása.

1998 06 10 Haydn Nelson mise.jpg (141318 bytes)

 

1999-BEN Dinyés Somát Cser Miklós karnagy követte néhány hónapig, aki hamarosan átadta a karmesteri pálcát Székely Miklósnak.

 

2000-ben – már Székely Miklós szakmai vezetésével – Gioacchino Rossini Stabat Matere állt az események középpontjában. Ekkoriban a Fővárosi Énekkar az Esztergomi Szimfonikus Zenekarral és az ugyancsak esztergomi Balassa Bálint Énekkarral dolgozott együtt. A munkának négy emlékezetes koncert lett az eredménye. Az elsőt Reményi Károly vezényelte Esztergomban, a Vízivárosi plébániatemplomban egy viharos áprilisi estén, a másodikat júniusban Hans Schamberger osztrák karnagy irányította a Villányi úti Szent Imre-templomban. A koncert után mindhárom együttes meghívást kapott egy szeptemberi ausztriai vendégszereplésre. St. Lambrechtben és Bergben két alkalommal énekeltük újra a Stabat Matert, Hans Schamberger vezényletével.

 

A 2000. évben magyar szerzők műveiből összeállított milleniumi a capella hangversenysorozattal is jelen voltunk a budapesti zenei életben Székely Miklóssal az élen.

 2000_2005 Székely Miklós.jpg (55297 bytes)

Székely Miklós

2000 Szt Lambrechtben2.jpg (135472 bytes)

 

                            2000: St. Lambrechtben Hans Schambergerrel

2001 már januárban nagyon kellemes meglepetést hozott. A Pesti Vigadóban Noseda Tibor vezényelt részleteket Grieg Peer Gyntjéből. Pest Megye Szimfonikus Zenekarával együtt három kórus: a Szigetszentmiklósi Városi Énekkar, a Szervita Kórus és a Fővárosi Énekkar jegyezhette közreműködőként az eseményt. Akkor még nem sejtettük,  hogy Noseda Tiborral nem ez lesz az egyetlen közös munkánk.

 

Székely Miklós vezényletével 2001 februárjában a Pest Megyei Szimfonikus Zenekar közreműködésével, a Szigetszentmiklósi Városi Énekkarral együtt Kodály Missa brevisét és Händel Dettingeni Te Deumát énekeltük. A koncert után nem sokkal Székely Miklós egészségi állapota miatt lemondott a vezető karnagyi feladatokról, átadta a kórus irányítását Noseda Tibornak. A későbbiekben másodkarnagyi és szólamvezetői teendőket vállalt.

2001_  Noseda Tibor.jpg (55698 bytes)

                     Noseda Tibor

 

Mozart Requiemje 2001. október 7-én hangzott fel Vácott a Székesegyházban, Noseda Tibor vezényletével, a Fővárosi Énekkar, a Szervita Kórus és Pest Megye Szimfonikus Zenekarának közös előadásában. Ekkor kezdődött rendszeres együttműködésünk a Szervita Kórussal, és ez napjainkban is tart. A próbák Székely Miklós szakmai vezetésének idején kezdődtek, majd Noseda Tiborral folytatódtak. A második koncertre november 4-én került sor a belvárosi Szervita templomban. Mindkét fellépés bekerült a Fővárosi Énekkar videotárába, amelybe 1985-től 2001-ig 14 kazetta került. Ezeken 20-nál is több koncertet rögzítettünk. A hangtár az 1972-től a legutóbbi szereplésekig felvett hanganyagokat tartalmazza. Weboldalunk is készült, amely megtekinthető a fovarosienekkar.hu címen.

2002 08 Salzburg_kórus.jpg (122996 bytes)

 

                                            2002: A kórus Salzburgi Dómban

 

A 2002. év nagy eseménye volt, hogy augusztusban a Salzburgi Dómban énekelhettünk. Az év második fele már a 90. jubileumra való készülődéssel telt. November 14-én az a megtiszteltetés érte az énekkart, hogy a Fővárosi Önkormányzattól Budapestért-díjat kapott a főváros zenei életében nyújtott teljesítményéért.

2002 11 14 Budapestért Díj átadás_kórus.jpg (151537 bytes)

                                                                            A Budapestért-díj átadása

2002 11 14 Budapestért Díj Oklevél2.jpg (59226 bytes)

                                                                        Budapestért Díj oklevél

 

Szerkesztette: Fernbach László

Forrás:       Fehér Valéria, Kőszegi Anikó és Radics Zsuzsa:
90 ÉVES A FŐVÁROSI ÉNEKKAR.

2002 - 2007

 1987-ben és 2002-ben is megállapították a krónikások, hogy a kulturális tevékenység, s ezen belül az amatőr kóruséneklés is nehéz időket élt át. Az elmúlt öt esztendőben ez a helyzet még kritikusabbá vált. Egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy szabadidejüket saját kedvükre az énekkarban töltsék el, és ne megélhetésükért dolgozzanak. Ennek következménye, hogy a kórus tagsága folyamatosan cserélődik. Sokan jelentkeznek felvételre, de egyúttal sokan ki is válnak a kórusból. Ez a fluktuáció nagyon megnehezíti mind a szakmai, mind a társadalmi vezetőség munkáját.

Plakett

Legnagyobb örömünkre mindezek ellenére a Fővárosi Énekkar most is folyamatosan működik. Ez köszönhető a Fővárosi Önkormányzat fenntartói támogatásának, a tagság áldozatvállalásának. A vezetőség pedig minden lehetőséget megragad újabb források felkutatására, a létszám stabilizálására.

2005-ben nagy bizakodással létrehoztuk a „Fővárosi Kórusokért Alapítvány”-t. Ettől a jövőben több támogatási lehetőséget remélünk a kórus működéséhez.

2005-ben fontos döntést hozott a vezetőség: beneveztünk a „Budapesti Nemzetközi Kórusverseny”-re. Énekkarunk bronz diplomát kapott vegyeskari kategóriában a nemzetközi zsűritől. Szükségesnek éreztük már a megmérettetést.

Nézzük meg közelebbről, mi is történt a Fővárosi Énekkarban az előző öt évben

2001 márciusától a kórus karnagya Noseda Tibor. A Fővá­rosi Ének­karon kívül veze­tője még Pest Megye Szimfo­nikus Zene­kará­nak és a Szer­vita Kórus­nak is. Így az elmúlt hat évben rendsze­ressé vált e három együttes közös fellé­pése.

A kórus fenn­állásának 90. évfor­dulójára 2002. decem­ber 14-én jubi­leumi hang­versenyt ad­tunk a Szent Imre Gim­názium Dísz­ter­mében. Feldol­goz­tuk az ének­kar utolsó 15 évének törté­netét egy kiad­ványban, az 1987-ben meg­jelent első 75 évről szóló füzet folyta­tásaként. Az ünnepi prog­ramot egy kórus­történeti kiál­lítás egészí­tette ki.

2003-ban újabb külföldi ének­karral kerültünk kap­cso­latba. A belga „ La Sagina” kórus május elején négy napig volt vendé­günk. Igye­keztünk válto­zatos prog­rammal kedveskedni nekik, és természetesen közös fellépésünk is volt a belvárosi Szent Anna-templomban (Szervita tér).

Tavasszal két alkalommal is énekeltünk gyermekközönségnek. A Zeneakadémián Purcell Dido és Aeneas című művéből a barlangjelenetet adtuk elő. Májusban felléptünk a Szent László Általános Iskola 45 éves ének-zene tagozatának jubileumi hangversenyén.

Gyümölcsöző kapcsolatba kerültünk a gazdagréti Szent Angyalok templomban László atyával. 2003-ban két alkalommal kaptunk felkérést tőlük. Május 11-én a már említett három együttes Schubert G-dúr miséjét adta elő. November 9-én a szentmisén a két kórus Halmos h-moll miséjét énekelte el más a cappella művekkel együtt.

 

20060618Liszt

Szent István Bazilika, 2006. június 18.

 Jó kezdeményezés indult ebben az évben. Rendszeressé váltak fellépéseink a Nemzeti Múzeumban és a Nemzeti Galériában. (2003. június 21., 2004. április 25., 2005. április 17., 2006. november 19., 2006. december 16.)

2006 11 19 Nemzeti Galéria1b.jpg

Nemzeti Galéria, 2006. november 19.

 Előre szaladva az időben, itt említjük meg részletesebben a 2006. december 16-i programot:

A Nemzeti Múzeum Dísztermébe az „Évszakváltó koncertek” sorozat befejező hangversenyére kapott meghívást a kórus és Pest Megye Szimfonikus Zenekara. Nagyon szép karácsonyi műsort állított össze Noseda karnagy úr, amelyben Halmos Karácsonyi miséjének két tétele, Vivaldi Magnificatja, Händel Messiás című oratóriumából az Alleluja kórus is szerepelt. Szívesen emlékezünk erre az estére.

2003 nyara embert próbáló, különleges élményhez juttatta a kórust. Augusztus 19-én a Miniszterelnöki Hivatal „Örömkoncert”-et szervezett a Hősök terén 4000 énekes és 250 fős zenekar részvételével. A mi énekkarunk többek között Kodály Budavári Te Deumának előadásában vett részt. Valamennyi kórus el­énekelte az Európa-him­nuszt.

2003. október 17-én a Fővárosi Kórusok Talál­ko­zóján szerepeltünk, melyet Angyalföldön rendez­tek meg.

December 13-án karácsonyi koncertet adtunk a Szent Margit Gimná­zium kápol­ná­jában.

Nagy esemény volt 2004-ben a belgiumi utazás. Május 21-27-ig a „La Sagina” kórusnál vendé­geskedtünk Ciney-ben. Sok szép élménnyel és színvonalas szereplések emlé­kével tértünk haza.

Július 3-án a Pesti Vármegye­háza Díszudvarán tartott hang­versenyre kaptunk meg­hívást. A három együttes valamint a ceglédi Kardos Pál Pedagógus Énekkar közösen adta elő Beethoven Karfantáziáját. Zongorán közreműködött Hegedűs Katalin.

Augusztus 21-én felléptünk Dunaharasztiban a Szent István-plébániatemplom 100 éves jubileumi szentmiséjén.

Meghívták a kórust október 2-ára az ELTE Jogi Karának Dísztermébe a Zene Világnapja alkalmából rendezett hangversenyre, ahol a cappella műsorral vettünk részt.

November 21-én a Szent Anna-templomban Schubert G-dúr miséjét és Händel Alleluja kórusát adta elő a három együttes.

December 3-5-ig részt vettünk a IV. Nemzetközi Kórusfesztiválon, amelyet advent és karácsony jegyében szerveztek. Budapesten több helyszínen hazai és külföldi kórusok részvételével zajlottak a programok. Még dél-afrikai énekesekkel is találkozhattunk. A zárókoncert a Mátyás-templomban volt.

2005 márciusában került sor a már említett nagy erő­próbára: a X. Budapesti Nemzetközi Kórus­verse­nyen való részvételünkre.

Május 15-én a Szent Anna-templomban a három együttes Mozart Koronázási miséjét adta elő (KV. 317.).

2007zak.jpg

Zeneakadémia Nagyterme, 2007. április 10: Schubert: Asz-dúr mise

 

Június 16-án a Budapesti Művelődési Központ szer­ve­­zésében részt vettünk a „Nyáresti kórusmuzsika” koncerten a Szent Margit Gimnázium Dísztermében. Szerepelt még rajtunk kívül a Vándor Kórus és egy svédországi énekkar is.

Szabadtéri koncertet adtunk az ötödik kerületi Danaidák terén június 21-én a Zene Ünnepén. Kicsit szokatlan, de igazán kellemes élmény volt a sétáló, „bámészkodó” közönségnek énekelni.

November 13-án a Szent Anna-templomban a Szer­vita Kórussal együtt eléne­kelhettük Fauré Requiemjét. Orgonán Deák László kísért. Ez az előadás hosszú ideig váratott magára, de annál nagyobb öröm volt számunkra.

December 11-én szintén a Szent Anna-templomban a Szervita Kórussal együtt egy Liszt Ferenc műveiből összeállított műsorral léptünk fel. A cappella és orgonakíséretes darabokat adtunk elő (orgona: Deák László).

 

A 2006-os esztendő nagyon jól kezdődött. Január 28-án a Zene­akadémián énekel­hettünk. A szokásos három együttes és a Budapesti Ifjúsági Kórus (karigaz­gató: Gerenday Ágnes) Beethoven Karfan­táziáját szólaltatta meg. Zongorán közre­működött Marcel Stefko (Szlovákia).

2006 nagy vállalkozása volt „Az ismeretlen Liszt” progra­munk. Június 18-án a Szent István Bazilikában a három együttes ezzel a műsorral tisztelgett Liszt Ferenc emléke előtt halálának 120. évfor­dulóján. Közre­működött még Deák László orgonán és Táncos Katalin hárfán. Liszt ritkán előadott alkotásaiból is válogatott Noseda karnagy úr. Ilyen, szinte sose hallott kantáták: az Assisi Szent Ferenc Naphimnusza, a Strassburgi Kated­rális harangjai. Nagyon jó vissza­emlékezni erre a nagyszerű előadásra. Jó érzés azért is, mert a bevételt jótékony célra ajánlottuk fel.

 

 

 

 

 

 

 

Fauré_2

Október 15-én a Budapesti Művelő­dési Központ szervezésében újra találkozott velünk együtt néhány kórus a Szent Margit Gimnázium Dísztermében. Ezúttal emlékkoncert hangzott el Bartók Béla születésének 125. évfordulójára.

 

Október 28-án a három együttes részt vett a Budapesti Barokk Fesztivál záróhangversenyén. Vivaldi Magnificat című művét adtuk elő. A helyszín a Váci utcai Szent Mihály-templom volt.

November 4-én a Magyar Szentek templomában Fauré Requiemjét szólaltatta meg a három együttes. Végre zenekarral is elénekelhettük ezt a remekművet. Orgonán Deák László, hárfán Kocsis Andrea működött közre.

A Nemzeti Múzeumban december 16-án elhangzott karácsonyi koncertről már részletesen szóltunk a 2003. évi programoknál.

A 2007. április 10-i koncertet hosszú munka előzte meg. A három együttes a Zeneakadémia Nagytermében Schubert Asz-dúr miséjét adta elő. Ritkán hallható, nehéz műről van szó. Ez külön is növelte az élményt. Örültünk, hogy a közönség nagy tapssal díjazta fáradozásunkat

Június 16-án Máriabesnyőre hívták a két kórust. A zarándokok szentmiséjén adtuk elő több a cappella művel együtt Josef Rheinberger miséjét (op. 151.).

A 2006-2007-es évad zárásaként július 14-re Sopronba kaptunk meghívást. A Szent György-templomban a Szervita Kórussal együtt szentmisén énekeltük el Rheinberger miséjét, és válogattunk Bruckner illetve Liszt a cappella műveiből.

Valamennyi programunkon a kórust illetve a három együttest Noseda Tibor vezényelte. Köszönjük karnagy úrnak az elmúlt hat év szakmai munkáját, és a sok szereplési lehetőséget, melyek előteremtésében oroszlánrésze volt.

Fellépéseinkről évek óta felvételek készülnek, amelyek 1972-től a hangtárba, 1985-től a videotárba, legújabban pedig a CD és DVD tárba kerülnek.

Forrás: 95 éves a Fővárosi Énekkar

            Összeállította: Fehér Valéria, Szerkesztette: Hahn Csaba

2007 szeptembere és 2012 májusa között

               2001-től folyamatosan a kórus karnagya Noseda Tibor. Vezetője még a Szervita Kórusnak és Pest Megye Szimfonikus Zenekarának (2011. május 31-ig). Így ebben az időszakban is rendszeres volt a három együttes közös fellépése. Ezeken a hangversenyeken minden esetben Noseda Tibor karnagy úr vezényelt. Ezért a krónikában külön nem jelöljük a karmester nevét.

  Köszönjük karnagy úrnak, hogy az elmúlt 11 évben több új mű megtanulására, és sok koncertre nyújtott lehetőséget a zenekarával való együttműködés során.

 2007

Rövid nyári szünet után három szeptemberi szereplésre készült a kórus. Mindegyikre a Belvárosi Szt. Anna templomban (Szervita téri templom) került sor.

Szeptember 20-án Liszt Ferenc egyházi műveiből adtunk hangversenyt a Szervita Kórussal együtt. Közreműködtek: Huszár Anita (ének), Kocsis Andrea (hárfa), Deák László(orgona).

Szeptember 22-én a Noseda Tibor karnagy úr által vezetett két együttes – Pest Megye Szimfonikus Zenekara és a Fővárosi Énekkar – koncertjén elhangzott Mozart nagyszabású műve: Vesperae solennes de confessore (KV 339.). Szólót énekeltek: Besenyei Éva, Huszár Anita, Honinger László, Sárkány Kázmér. Orgonán közreműködött: Deák László.

Szeptember 30-án közösen ünnepeltük a Szervita Kórus fennállásának 20. évfordulóját Halmos László  h-moll miséjével.

Október 7-én a Budapesti Művelődési Központ (BMK) szervezésében találkozott a hagyomány szerint a három főváros által támogatott énekkar - a Bárdos Lajos Vegyeskar, a Budapesti Vándor Kórus és a Fővárosi Énekkar - a Szent Margit Gimnáziumban. Emlékkoncertet adtunk Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója tiszteletére.

Október 19-én a kórus fennállásának 95. évfordulójára jubileumi hangversennyel készültünk. A programot a Városháza Dísztermében rendeztük meg. Az utolsó öt év történetét egy kiadványban összegeztük, a már előzőleg megjelent 75. és 90. jubileumra készült krónikák folytatásaként. A műsorban többféle stílusú és hangulatú mű szerepelt. Jobbára magyar szerzőktől énekeltünk: pl. Liszt Ferenc, Kodály Zoltán, Farkas Ferenc, Kocsár Miklós, Deák-Bárdos György művei hangzottak el. Kocsis Andrea hárfán, Deák László orgonán kísért minket.

December 16-án a KOTA szervezésében ismét szereplésre kaptunk lehetőséget a Magyar Nemzeti Galériában Kodály Zoltán születésnapján. Kodály két műve mellett (Adventi ének, Angyalok és pásztorok) több hazai és külföldi mester a cappella szerzeménye is megszólalt.

Magyar Nemzeti Galéria, 2007.12.16.

 2008

      Nagyon fontos ese-mény volt az énekkar életében, amikor karnagy úr kezdte tanítani Lajtha László (1892-1963) Miséjét (op.54.) vegyes-karra és orgonára.
     
Május 11-én a Szervita templomban a Fővárosi Énekkar és a Szervita Kórus előadta ezt a művet. Ismereteink sze-rint 30 év után most hangzott el újra a szerző halálának 45. évfordu-lóján. Reméljük,  hozzá-járultunk a mű újra felfedezéséhez. Orgonán Deák László működött közre.        

Júliusban elvittük vidékre is a Lajtha misét. Sopronban a Szt. Mihály templomban, Kőszegen a Jézus Szíve templomban adtuk elő július 22-én néhány más kisebb művel együtt. Szólót énekelt Besenyei Éva, orgonán kísért Deák László.

Október 5-én a BMK a reneszánsz jegyében szervezte meg az őszi hagyományos kórustalálkozót a Szt. Margit Gimnáziumban.

November 5.,6.,10.,11-e emlékezetes marad a kórus tagjainak. A Bosnyák téri Plébániatemplomban CD felvételre gyülekeztünk. Több kisebb mű mellett a fő feladat Lajtha László miséjének (op.54.) felvétele volt. Orgonán ekkor is Deák László működött közre. A szólista ismét Besenyei Éva volt.

December 6-án nagyon szép és felemelő feladat várt a kórusra. A Zeneakadémia színpadára léphettünk megint három másik énekkar társaságában (Váci Vox Humana Énekkar, Ceglédi Kadosa  Pál Énekkar, Szervita Kórus). Pest Megye Szimfonikus Zenekarának bérleti előadásán szerepelhettünk. Mendelssohn II. szimfóniája (Lobgesang) volt műsoron. Szólót énekeltek: Óhegyi Filoretti, Wierdl Eszter, Honinger László.

December 15-én a Szervita templomban Fauré Requiemjét énekelte a kórus Bencsáth Ilona karnagy, szólamvezető tanár lelki üdvéért. Ilike évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt az énekkarnak. Szerettük, tiszteltük emberségéért, türelméért. Pontosan és kitűnő módszerrel tanította be a műveket. Nagyszerű embert és szakembert veszítettünk el személyében.

2009

 Május 3-án a Történeti Múzeumban adtunk műsort a KOTA felkérésére.

Július 10-12-ig Sopronban, Kőszegen és Bécsben vendégszerepelt a kórus. 10-én a kőszegi Jézus Szíve templomban jótékonysági koncertet adtunk a templom ablakainak restaurálására. 11-én Sopronban, a Szent Mihály templomban volt előadás, 12-én Bécsben, a Szt. Péter templomban énekeltünk. Több kisebb mű mellett a fő program Haydn Harmoniemesse c. műve volt mindhárom helyszínen. Közreműködött Noseda karnagy úr három együttese.  Szólót énekeltek:  Szabó Magdolna és Palóczi Anikó (szoprán), Sánta Jolán (alt), Laczó András (tenor), Sárkány Kázmér (basszus).

Október 4-én  a Szt. Margit Gimnáziumban a 30 éves Budapesti Művelődési Központ rendezvényén - Haydn, Händel, Bárdos emlékkoncerten - vettünk részt.  Bárdostól A jövő emberéhez c. művet adtuk elő, majd  Pest Megye Szimfonikus Zenekara kíséretében elénekeltünk Haydn Harmoniemesse  c. művéből két tételt, utána Händel Alleluja kórusa hangzott el a Messiásból. Szólót énekeltek:   Szabó Magdolna (szoprán), Heim Mercédesz (alt), Laczó András (tenor), Sárkány Kázmér (basszus).

 

.

2009.10.31. Zeneakadémia

Október 24-én Révkomáromba (Szlovákia) utazott a kórus. A Szt. András templomban a helybeli Concordia Vegyeskarral (karigazgató: Stubendek István), a Szervita Kórussal és Pest Megye Szimfonikus Zenekarával együtt adtunk koncertet. Több kisebb mű mellett a fő program Haydn  Harmoniemesse c. műve volt.  

Október 31-én  a Zeneakadémia színpadán állhattunk ismét. Az október 24-i előadói együttes (zenekar, énekkarok) a zenekar bérleti programjában működött közre. A műsor Haydn Harmoniemesse c. műve és Fauré Requiemje volt. Szólót énekeltek: Sudár Gyöngyvér (szoprán), Heim Mercédesz (alt), Bándi János (tenor), Sárkány Kázmér (basszus).

November 21-én Xavér atya tiszteletére rendezett emlékmisén vettünk részt a Szervita templomban az ottani kórussal együtt. Deák László kísért orgonán. A műsoron Haydn Harmoniemesse című művén kívül még néhány rövidebb mű szerepelt. Szólót énekeltek: Besenyei Éva (szoprán), Heim Mercédesz (alt), Laczó András (tenor), Sárkány Kázmér (basszus).

2010

Április 10-én  az Újpalotai Római Katolikus Plébániatemplomban id. Risai János (Risai Ágnes énekkari tag nagypapája) emlékére tartott misén énekelt a kórus. Halmos h-moll miséjét szertartás közben adtuk elő, majd Liszt művek következtek a mise után. 

Április 17-18-án Szerbiába utazott a kórus. Kokrehel Csaba (énekkari tagunk) családja szervezésében meghívást kaptunk Szabadkára a Szent Teréz Székesegyházba illetve Topolyára a Sarlós Boldogasszony templomba. Mindkét helyen szentmise keretében énekeltük el Halmos h-moll miséjét, majd mise utáni koncerten hangzott el Liszt Ferenc több műve. Szólót énekelt Besenyei Éva, orgonán Kiss Zsolt kísért.

Megismertették velünk a két város nevezetességeit. Találkozhattunk az ott élő magyar közösségekkel is. Nagy élmény volt a kórusnak a magyarok lakta városokban énekelni. Néha szívszorító érzés volt látni, hogy mennyire nagy örömet okozott a hallgatóságnak, hogy az anyaországból érkeztünk, és magyar szerzők műveit énekeltük. Mindkét templomban szokatlanul megható volt az az ünneplés, ahogyan a kórus szereplését fogadták. A hívek felállva tapsoltak, alig engedtek el bennünket.  Ezen kívül kedves vendéglátásban is részesítettek minket.

A topolyai Sarlós Boldogasszony templom előtt

 Július 10-én a vállalkozó kedvű kórustagok (22 fő) szerepeltek Erkel Ferenc István király c. operájának  szabadtéri bemutatóján Komáromban, a Monostori Erődben. Az előadás létrehozói a zeneszerző előtt tisztelegtek születésének 200. évfordulóján. Somogyváry Ákos karnagy (Erkel unokája), Csányi Valéria karmester és Frigyesi András rendező összefogásából született meg ez a program. Kéziratos partitúrával, a 19.századi ősbemutató szerint dolgoztak. A MÁV Szimfonikus Zenekar, operaénekesek és több énekkar tagjai valósították meg a szervezők elképzelését.

      Október 24-én a BMK rendezésében a Szt. Margit Gimnáziumban gyűlt össze ismét a fővároshoz tartozó három kórus. A programot a 200 éve született Erkel Ferenc tiszteletére szervez-ték. Brahms néhány kórus-művén kívül Erkel operá-jából, az István királyból két kórusrészletet adott elő az énekkar. Zongorán Kiss Zsolt és Kiss Szabó Viktória működött közre.

      November 13-án az Olasz Kultúrintézetben Pest Megye Szimfonikus Zene-karának bérleti előadásán szerepeltünk a Budaörsi Pro Musica Énekkarral együtt (karigazgató: Krasz-nai Gáspár). Brahms három kantátáját adtuk elő a zenekar kíséretében: Gesang der Parzen, Nänie, Schicksalslied.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2011

 

Az újvidéki Mária Neve templomban

 

Április 8-án a Művészetek Palotájában ifjúsági hangversenyen vettünk részt a Szervita Kórussal együtt. Liszt Ferenc Tu es Petrusát adtuk elő. A férfikar Erkel Bánk bán c. operájából a bordalt énekelte. A Művész Szimfonikus Zenekar kísérte a kórust, orgonán Virág András Gábor működött közre. Vezényelt: Gulyás Nagy György.

Szomorúan értesültünk róla, hogy 2011 április 24-én meghalt Csík Miklós karnagy úr. Az 1992/93-as évadban vezette a kórust Ugrin Gábor karnagy úr külföldi tartózkodása alatt. Emlékét megőrizzük.

Június 19-én szentmise keretében énekeltünk a Magyar Szentek templomában. Kodály Missa brevise hangzott el több rövidebb művel együtt. Szentmise után Liszt Tu es Petrusát adtuk elő. Orgonán Kiss Zsolt kísérte a kórust.

Szövegdoboz: 200 ÉVE SZÜLETETT 

LISZT FERENC



 





MEGHÍVÓ



 

    Nagy örömünkre - alig egy év elteltével - ismét meghívást kaptunk Szerbiába: július 2- án Topolyán a Sarlós Boldogasszony templomba, július 3-án Újvidéken a Mária Neve templomba.

A műsorban Kodály Missa brevise mellett több kisebb Kodály mű és Liszt Tu es Petrusa szerepelt. Kiss Zsolt kísért orgonán. Most is nagy szeretettel vették körül a kórust, az ünneplés most sem maradt el.

Fájdalommal értesültünk

róla, hogy 2011. augusztus 4-én meghalt Sapszon Ferenc karnagy úr, aki 1988-1991-ig dolgozott együtt a Fővárosi Énekkarral. Emlékét megőrizzük.

Október 1-én a Zene Világnapját szabadtéri koncerten köszöntöttük a cappella művek, madrigálok előadásával a Váci utcai Hermész kútnál.

   November 6-án a 200 éve született Liszt Ferenc emlékére szervezett koncertet a BMK a Szt. Margit Gimnáziumban a 3  kórus fellépésével. Ekkor a Fővárosi Énekkar Liszt művei közül az Inno a Maria Verginét, a Cantantibus organist és a Tu es Petrust énekelte. Közreműködött Besenyei Éva (ének), Kocsis Andrea (hárfa), Kiss Zsolt (orgona).

 

 

  A 2011-es évet december 18-án  a Liszt év búcsúztatásával zártuk. A Szervita templomban adtunk koncertet. Például az Inno a Maria Vergine, a Cantantibus Organis, a Tu es Petrus hangzott el többek között.  Közreműködött Besenyei Éva (ének), Kocsis Andrea (hárfa), Kiss Zsolt (orgona). 

 

 

 

 

2012

Január 19-én  a   Szervita templomban a mi közreműködésünkkel DVD felvételt készítettek a rákos betegekért dr. Göblyös Péter a Radiológiai Klinika főorvosa kérésére. Noseda Tibor Szent Agáta sírfelirata és Szent Agáta himnusza című műveit énekeltük el. Szent Agáta a mellrákosok védőszentje. Ez az előadás a művek ősbemutatója volt. A szerző a Fővárosi Énekkarnak ajánlotta szerzeményét.

 

Március 13-án  levélben köszöntötte a kórus vezetősége és tagsága Ugrin Gábor karnagy urat – aki az énekkart közel 20 évig irányította -  80. születésnapja alkalmából. Személyesen is módunk volt kifejezni jókívánságainkat régi karnagyunknak május 19-én, a tiszteletére rendezett hangversenyen.

Április 25-28-ig  Budapesten vendégeskedett az olasz Coro Soldanella férfikar Brentonicoból. Régi barátság fűzi össze a két kórust. Április 27-én önálló hangversenyt adtak a Szervita templomban. Szép olasz népénekekkel ismertették meg az összegyűlt érdeklődő híveket.

 

A krónikát 2012. május végén lezárjuk.

 

Internet elérhetőségünkhttp://www.fovarosienekkar.hu

 

2012-re tervezett fontos események  lesznek még:

Július 3-án  a Művészetek Palotájában  Brahms Német Requiemjének előadásában vesz  részt az énekkar. Közreműködők lesznek:  Bostoni Ifjúsági Szimfonikus Zenekar, Chorus Hungaricus (120 fős kórus, amely vezető amatőr magyar énekkarokból erre az alkalomra alakult). Vezényel Federico Cortese.

Terveink szerint október 20-án  ünnepeljük meg a Fővárosi Énekkar alapításának 100. évfordulóját. A centenáriumi jubileumi program és hangverseny fővédnökének Tarlós István főpolgármester urat kértük fel, a védnöki tisztet Kodály Zoltánné asszony vállalta. Sokféle elképzeléssel készülünk, hogy méltó módon emlékezzünk meg erről a kultúrtörténeti eseményről. Találkozunk régi kórustagokkal is. Kiállítással, filmvetítéssel közösen idézzük fel a régi időket. A koncerten többek között néhány Kodály mű előadásával tisztelgünk a szerző előtt, akivel a 20-as évektől személyes kapcsolata volt a Fővárosi Énekkarnak.

Reményeink szerint tanulságos olvasmány lesz, és élményt is nyújt majd mindenkinek a Fővárosi Énekkar 100 éves működéséről szóló krónika. Utódainknak azt kívánjuk, hogy ők is lelkesedéssel szolgálják majd a magyar kórusmozgalmat. Üzenetül  Kodály Zoltán  gondolatára emlékeztetjük az utánunk következőket:


A tűznek nem szabad kialudni.

 

Forrás: 100 éves a Fővárosi Énekkar

            Összeállította: Fehér Valéria, Szerkesztette: Fernbach László